info@ablak-magazin.hu

Kezdőoldal

Páralecsapódás

paralecsapodasA páralecsapódás vagy más néven kondenzáció oka, hogy a meleg levegő több párát tud felvenni, mint ugyanolyan nyomás mellett a hidegebb levegő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az épületen belül keletkező pára egy kellően hideg felületen kicsapódik. A kellően hideg felület pontos meghatározása függ a levegő páratartalmától és a nyomástól. Ezt a határhőmérsékletet hívjuk harmatponti hőmérsékletnek, amely például 22 °C-nál, 65%-os páratartalmú levegőnél 15,1 °C.

Nem kellően hőszigetelt ablak, hibás beépítés, hőhidas szerkezet esetén a pára kicsapódik, a nedves hőszigetelés tovább ronthatja a hőszigetelőképességet, korróziót okoz, valamint a folyamatosan nedves környezet kedvező életfeltételeket teremt az egészségre káros penészesésnek, gombásodásnak.

A legkorszerűbb nyílászáró sem működik megfelelően, ha a beépítés nem szakszerű, a párazáró rétegek összedolgozásával, a párazárás után a kifelé egyre inkább páraáteresztő rétegek gondos felépítésével, a konstruktív szerkezetkialakítással megelőzhető a nem kívánt páralecsapódás.

Új építés vagy akár felújítás esetén a különböző építési fázisokban rengeteg vizet viszünk be a beltérbe betonozással, padlókiegyenlítéssel, burkolással, gletteléssel, festéssel. Az épületszerkezet a páralecsapódás veszélye miatt gondos szellőztetést igényel, legfőképpen a téli időszakban.

A lakás vagy ház mindennapos használata során is nagyon sok pára keletkezik, ezt rendszeres, rövid ideig tartó szellőztetéssel célszerű eltávolítani, hogy közben ne hűljön le a lakótér.

Rés vagy falc szellőző beépítésével automatikusan szellőztethetjük a belteret, a sem kívülről, sem belülről nem látható rések záródása a külső légnyomás változását követi, nagy szélnyomásnál zár, hogy kellemetlen huzat ne tudjon kialakulni.

Melegperemes távtartóval szerelt többrétegű hőszigetelt üveg csökkenti a párakicsapódás veszélyét, az acél és műanyag kombinációjával vagy kizárólag műanyagból készült korszerű megoldás rosszabb hővezetésű, mint az alumínium, így kevésbé lesz hőhídveszélyes az üvegezés.

A radiátort vagy más fűtőtestet az ablak alá érdemes beépíteni, hiszen vélhetően ott van a helyiség leghidegebb pontja és a helyiség teljes hőháztartásának a legkedvezőbb, ha a radiátorról felszálló meleg levegő rögtön a hidegebb felületet és levegőt melegíti fel.

Kapcsolódó cikkek:

Nyílászárók beépítése
Hőkamerás ellenőrzés