info@ablak-magazin.hu

Kezdőoldal

Szélállóság

A szélállóság laboratóriumi körülmények közti vizsgálata több lépésből áll, első körben lépcsőzetesen emelve a nyílászárót érő légnyomást (400, 800, 1200, 1600, 2000 Pa), szélszívást és fújást is modellezve. A nyomás miatt bekövetkező relatív alakváltozást megmérik az egyes nyomásértékeknél, azaz milyen mértékben görbültek meg a profilok. A, B és C osztály létezik (A: 400-800 Pa; B: 1200-1600 Pa; C: 2000 Pa felett), az A jelenti, hogy a relatív alakváltozás kisebb vagy egyenlő, mint 1/150, azaz egy 1 m-es elem maximum 6,7 mm- görbülhet meg, a B-nél ez az érték 1/200, C-nél 1/300. Ezek alapján a C jelenti a legerősebb elemet. (1600 Pa nagyjából 150 km/h-s szélnek megfelelő.)

A második lépésben 200, 400, 600, 800 és 1000 Pa nyomásértéken 50-szer egymás után tesztelik a nyílászárót, szintén szélszívást és fújást is modellezve. Az első követelmény, hogy az előző és ebben a vizsgálati szakaszban is működőképesnek kell maradnia a nyílászárónak, a második követelmény, hogy a légzárási vizsgálatot ezek után újra elvégezve a korábban kapott minősítés szerinti légáteresztést maximum 20%-kal lépheti át. Az egyes nyomásértékekhez tartozik 1-5 osztály, ahol az 5-ös osztály jelenti a szélállóság tekintetében a legerősebbet.

Harmadik lépcsőben 600, 1200, 1800, 2400 és 3000 Pa nyomáson tesztelik a nyílászárót, követelmény, hogy a nyílászáró zárva maradjon és a szerkezetből semmi nem törhet el. Ha az üveg törik be, akkor egyszer még megismételhető a vizsgálat. Az egyes nyomásértékekhez tartozik 1-5 osztály, ahol az 5-ös osztály jelenti a szélállóság tekintetében a legerősebbet.

A végső minősítés egy betű és egy szám kombinációja, ami mindhárom vizsgálat eredményét összefoglalva jellemzi a nyílászárót. Az A1 jelenti a leggyengébb, a C5 pedig a legnagyobb szélállóságot.

 

Osztály Relatív alakváltozás
A B C
1 A1 B1 C1
2 A2 B2 C2
3 A3 B3 C3
4 A4 B4 C4
5 A5 B5 C5

 

Speciális esetben a vizsgálatot ki lehet terjeszteni magasabb nyomásértékre is.